Fhio – Verseim

Nem vagyok költõ, hogy is lehetnék!
Csak egy fiú vagyok, ki reméli,
hogy egyszer sokan olvassák versét,
s õt az irodalom elismeri.

Nem vagyok költõ, hogy is lehetnék!
Hisz egyszerû verset könnyû írni,
de a bonyolulthoz kell tehetség,
és mindazt nem lehet csak úgy venni.

Nem vagyok költõ, hogy is lehetnék!
Engem költõkhöz hasonlítani
nem lehet, tréfa csak, s képtelenség,
hisz õk az irodalom nagyjai.

Nem vagyok költõ, hogy is lehetnék!
Hisz rám nem fog senki emlékezni,
amikor már otthonom lesz az ég,
s ellepnek a múlt sötét árnyai.

Nem vagyok költõ, hogy is lehetnék!
Na, de nem fogok elszomorodni.
Lehet, hogy nem is nagyon szeretnék
híres és népszerû költõ lenni.